Mikor férjem, Steve és én különféle üzleti ügyből kifolyólag járjuk a világot, gyakran beszélgetünk a hála erejéről.
Amikor idősebb vezetőket kérdeztünk meg, osszák meg velünk a hálával kapcsolatos tapasztalataikat, úgy találtuk, hogy legtöbben csak akkor tapasztalták meg a hálát, amikor valami, amiről azt gondolták, hogy az jó, megtörtént. Minél tovább dolgoztunk emberekkel, annál többször figyeltük meg, hányan értik félre a hálát.
Ha nem a kivetítésekből, elvárásokból, elkülönülésből, ítéletekből és visszautasításból működsz, rövidebb néven PESJR (angol rövidítés), akkor láthatod, hogy mi van előtted és lehetőséged van bármit megváltoztatni.
Ez egy teljesen más világ.
„Mi a nézőpontod erről a világról? Van elég mindenki számára? Elég étel? Elég pénz? Elég szeretet? Elég öröm? Vagy limitált mennyiség van, szóval, ha neked például van szereteted, akkor másnak anélkül kell boldogulnia? Ránéznél erre kérlek?
A nézőpontod teremti a valóságodat. Nem a valóságod kreálja a nézőpontod. Tehát ha az a nézőpontod, hogy egy olyan univerzumban élünk ahol hiány van, mégis milyen valóságot teremtünk?
Az én nézőpontom és ravaszságom hogy egy olyan univerzumban élünk ahol bőség van. A bibliának egyvalamiben igaza van: Kérd és megadatik. Nem furcsa – csak kéred és megkapod?
De hogyan? Ha van is hogyan, akkor az az, hogy légy jelen az életedben és légy hajlandó befogadni egy másik lehetőség energiáját. Amikor teljes befogadásból működsz, leengeded az összes korlátodat és mindent be tudsz fogadni. Nincs kizárás. Könnyedségben, örömben, dicsőségben, befogadod a jót, a rosszat és a csúnyát is. Nos, itt jönnek a nehézségek legtöbbünk számára.
Ha kérünk 1 millió dollárt ma, de az nem bukkan fel másnap, a következő történik „Óh, az univerzum nem is működik, annyira béna vagyok, biztos rosszul csinálom.”
De ami igazából történik az univerzumban az az, hogy újrarendezi magát azért, hogy megkaphasd azt, amit kértél. Ezt csinálja attól a pillanattól fogva, hogy kérésed volt. Ennek ellenére, ha nem jelenik, meg, amit kértünk egyből „Óh, hát nem is jön” és akkor ennyi, meg is állt természetesen, mert eldöntöttük és következtettünk, hogy nem jön. A nézőpontod teremti a valóságot, ami megjelenik.
Kikiabáljuk az univerzumnak a következtetésünket „Nem jön!” és akkor az univerzum, meghall minket és szépen udvariasan engedelmeskedik.
Ahelyett, hogy kérdeznénk (megint azok a fránya kérdések): „Tulajdonképpen egy teljesen másik formában jelenik meg, mint amit elképzeltem? Hogy lehet ez még ettől is jobb?”
Kérlek, értsd meg ezt kedves barátom… Mindig máshogyan fog kinézni, mint ahogy elképzelted. Mindig!
Ez azért van, mert azt, ahogyan elképzelted az az összes ítéleteden alapszik, hogy hogyan is kellene kinéznie, nem pedig éberségen, hogy milyen is lehetne. Az ítéleteid – arról milyen is legyen – tartanak vissza attól, hogy éber lehess, arra milyen is lehetne.
És a nézőpontok, amik meghatározzák milyennek is kellene lennie, pontosan az oka annak, hogy eddig nem tudott megjelenni.”
Ha változtatnál, többet, mást örömtelibb, tápláló jövőt választanál, talán lehetőség Neked:
https://www.facebook.com/kerdesmegadatik/
Forrás: Being You Changing the World Fordította: vegtelenvalasztasok.hu
Nos, legalábbis eddig ezt hittem. A test olyan érdekes téma lehet, és már olyan sok témakörben írtak róla. De csak akkor kezdtem felfogni, mire való a test, miután szó szerint 10 éven át már accesseztem.
Arra való, hogy ÉLVEZZÜK a Földön az életet. De milyen gyakran választják ezt a testükkel az emberek? Évekkel ezelőtt hallottam, amint mostohaapám, Gary Douglas, az Access Consciousness megalapítója, így szól: „A reinkarnációval kapcsolatban nincs igazán választásod, egészen addig, amíg nem rendelkezel teljesen a megtestesülés örömével.” Én meg csak csodálkoztam: mi az, hogy a megtestesülés öröme?
Mindaddig nem nagyon élveztem a testemet. Szinte alig vettem észre. Ismered, hogy amikor régi fényképeidet nézegeted, és lelkesedsz: „Hű, sokkal jobban néztem ki, mint ahogy akkor gondoltam magamról!”, és akkor azt választod, hogy értékeled a testedet olyannak, amilyen, vagyis nem azt méregeted, milyen klassznak kell lennie, csak hát egyébként nem így érzel a testeddel kapcsolatban?
Aztán ott van az összes fájdalom. Azt, hogy élvezet testtel rendelkezni, csak akkor kezdtem kapisgálni, amikor saját Access 3 napos Test Tanfolyamomat facilitáltam. Az Access Kézrátételes Testkezelések kezdték megadni a testemmel a kapcsolatot és a vele való örömöt, aminek a lehetőségének azelőtt soha nem voltam tudatában.
Kezdtem valóban felfogni, mennyire tudatos a testem, és hogy minden „fájdalom”, amit testemben megéltem, nem az én testem fájdalma. Testemnek más testekről való tudatosságáról van szó, beleértve a Földet. Ekkor elkezdtem ezt kérdezni: „Akarok egyáltalán tudatában lenni annak, mennyire tudatos a testem?”
Valahányszor az utcán mentem, úgy tűnt, számomra túl sok testem tudatosságának az intenzitása. Így „megpróbáltam” oly módon lerázni a tudatosságot, hogy kerültem az embereket, túl sokat ettem, korlátokat húztam fel magam és testem tudatossága köré, és persze ez még jobban ártott nekem. Így egy szép napon ezt mondtam: „Pokolba mindezzel! Adok egy esélyt a tudatosságnak, hogy más lehetőséget mutasson meg. Kell, hogy legyen valami más is!” És ekkor a testem apránként kezdett boldog lenni. Még mindig a körülöttem lévő testek összes fájdalmának és szenvedésének tudatában volt, de mindennek nem volt ugyanaz a kihatása, mint addig. Éreztem, hogy egy robbanó, extatikus öröm emelkedik gyomromból, ahol addig csak akadályok halmozódtak és tömítettség uralkodott.
Tovább használtam az Access Testkezeléseket, és azt választottam, hogy van testem (ó! Említettem már, hogy már az is segít abban, hogy boldog légy, hogy választod: van tested?) és rájöttem, mennyi energiát használtam addig testem örömérzése ellen. Rájöttem, hogy ezt a viselkedést alapvetően mindenkitől tanultam, aki testtel bír. A Földön szinte mindenki, aki 12 éves elmúlt, szándékosan korlátozza teste gyönyörét és örömét. Őrület!
Milyen lenne a világ, ha mindenki úgy járkálna, hogy élvezi a testét, szereti és gondoskodik róla, ahelyett, hogy ítélkezne fölötte és létjogosultságát megkérdőjelezné? Mennyire más lenne minden!
Milyen világban szeretnél élni a csodaszép testeddel?
Milyen lenne az a világ, amelyben testünk intelligenciáját és tudatosságát tisztelnénk és elismernénk?
Milyen nem lenne többé az a világ, ahol a testeket megbecsülik?
Képzeld csak el …
Forrás: Shannon O’Hara Bodies, Who Wants One Anyways?
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com tre
Gyakran kapod magad azon, hogy a múltra hivatkozol? A múlt tapasztalatait használod igazolásként a mostani tetteidre?
Sok emberrel dolgoztam, akik szabadok akartak lenni, és nem vették észre, hogy a múlthoz való ragaszkodásuk teremti a jelenbeli korlátozásaikat. Az a helyzet az elmúlthoz való ragaszkodással, hogy nem teszi lehetővé a továbblépést. Mivel a legkisebb energia is, amit a múlthoz való ragaszkodásba teszel, olyan energia, amit nem a jelened és a jövőd teremtéséhez használsz.
