Hányszor vetted magadat azon,

hogy mások kivetítéseinek és elvárásainak rabja vagy?

Hányszor csalódtál emberekben, mert nem feleltek meg elvárasaidnak?

Mihez vezet ez? Ahhoz, hogy elítéld őket, mert csalódtál bennük? Elítéled magadat, mert hibáztál? Mindennek  következményeként elkülöníted magadat tőlük? Mindebben mennyi a te választásod?

A kivetítések és az elvárások annyit jelentenek, hogy elképzeled még akkor is, hogy mit fog valaki csinálni, ha aztán nem csinálja azt. A kivetítések és az elvárások azok, amiket kivetsz a világba – amikről azt szeretnéd, hogy valaki megtegye őket, mert  te azt akaratod. Ha valakitől valamit elvársz, nem vagy éber.

A legtöbb ember tele van gyerekkora óta  rávetített elvárásokkal és ítéletekkel. Ez nagyon rossz hatással lehet testedre és lényedre. Valahányszor megengeded, hogy más kivetítései, elvárásai, elkülönülései, ítéletei és elutasításai határozzanak meg téged, feladod a  lényedet.

Mennyi mindent választottál mások nézőpontja miatt azért, hogy ne légy önmagad? Amikor valaki kivetít rád dolgokat,  nem kell  valóságosnak és igaznak elfogadnod azokat.

Két éves korodig nem teszel különbséget magad, a szüleid vagy a téged körülvevő emberek között. Mindent átveszel tőlük, beleértve gondolataikat, érzéseiket, érzelmeiket és nézőpontjaikat. Amikor aztán kamaszkorodban megpróbálsz fellázadni szüleid ellen, saját magad ellen is fellázadsz.

A testedet is érik kivetítések, elvárások, ítéletek, elkülönülések és visszautasítások.

Mennyiben eredménye mindezeknek az, hogy hogy néz ki a tested jelenleg? Úgy érzed, hogy a tested  könnyedebb és lengébb ettől? Vagy mindezzel szenvedést okozol testednek?

Mi van akkor, ha többet nem kell megengedned, hogy mások lássák a nézőpontodat?

Mi van akkor, ha hagyod a többieket ott, ahol ők vannak?

Mi van akkor, ha nem vetítesz ki vagy nem vársz el semmit másoktól? Megváltozna az életed?

Én senkire nem vetítek ki semmit, senki iránt nincs elvárásom, elzárkózásom, ítéletem, senkit nem utasítok vissza. Mindig inkább megfigyelek, mint elhiszek. Mindig képes vagyok a pillanathoz igazodni. Csak akkor lepődök meg, amikor az emberek valóban azt teszik, amit mondanak. Nem hiszem el, amit az emberek mondanak. Éber vagyok arra, ami a fejükből jön. Ahelyett, hogy megpróbálnék mindig kedves lenni, szívesen vagyok számukra pokoli szuka. Te is? Vagy te elhatároztad, hogy lábtörlő leszel? 

Ha te vagy mindannak a forrása, ami életedben történik, akkor hajlandónak kell lenned arra, hogy te légy a forrása annak is, ami megváltoztatja az embereket körülötted.

Te kell, hogy a változás, a lehetőségek, és a kérdések forrása légy.

Mit változtathatsz meg, ami valami mást teremthet?

Milyen kérdés lehetsz, ami mostantól fogva mindent megváltoztat?

Forrás: Gary Douglas blog

Köszönet a fordításért Kaposi Lucának! (valaszthatsz.com)