Amikor elkezded az Accesst, talán az a nézőpontod, hogy meg kéne változtatnod az életedet. Kijavítani a hibáidat. Aztán felmerül lassan, hogy lehet, hogy minden rendben van és teremtheted az életedet szabadon, magadnak.

Végül rájössz, hogy csak magadnak teremteni már nem buli, és belevonod az egész világot. Már nem a pénz, az új partner, a következő buli motivál csak, hanem a nagyobb lehetőség. A világban persze ez úgy fog megjelenni, mint pénz, partner, következő buli.

De miután nem zárod már ki a világot belőle, és az inspirációd az, hogy nagyobbat teremts, más zamattal fog előbukkanni, mint ha csak magadért, elszigetelten tennéd.

Amikor többet akarsz, akkor vezethet a mohóság, ami elzár mindentől és fel kell zabálnod a világot, hogy csillapítsd az éhséged, bár hiába.

Vagy vezethet az, hogy tágulsz, és nagyobbat akarsz, mert érzékeled, hogy van nagyobb. Amit teremtesz, az nagyobbat teremt.

Lehetőséget, inspirációt, tudatosságot, teret egy más világra. Még akkor is, ha kívülről közönségesnek, egyszerűnek látszik, felületesen nézve.

Az univerzum leszarja, ha akarsz egy kis piros sportautót, ha azt magadnak akarod, kizárva a világot, elkülönülten.

Ha nagyobbat akarsz teremteni, több tudatosságot, és belevonod a világot is, akkor minden támogatást megkapsz az univerzumtól, hogy teljesüljön a vágyad, mivel a kis piros sportautódban ott rejlik a lehetőség valami nagyobbra.

Amikor néztem Garyt és Daint Firenzében, borzongató volt látni, hogy annyira nagyot akarnak teremteni, hogy bármit hajlandóak elengedni ezért. Ide tartozik, hogy az a nagyobb, ha mi, mindannyian, belépünk az erőnkbe és felvállaljuk a tudatosságunkat, képességeinket, erőnket.

Amíg őket látjuk ennek a forrásaként, önmagunk helyett, addig kevesebbnek teremtjük magunkat. És ha kell meghalnak, hogy mi végre többet válasszunk. Ők alig várják, hogy fellépjünk és nagyobbat mutassunk nekik, mint amit ők mutatnak nekünk. Gary most veszített el hárommillió dollárt, hogy a munkatársai fellépjenek az erejüket vállalva. És most hallgatom a „Kreatív Előőrs” online adásában, amit akkor érzékeltem: Gary hajlandó meghalni, az életét elengedni, ha ez kell ahhoz, hogy mi nagyobbat válasszunk. Akkor a being you facilitátorin kimondtam mindenkinek: lépjünk az erőnkbe, ha nem akarjuk elveszteni őket. Dain azt mondta rá, hogy brilliáns manipuláció. Persze, hogy az. És igazság is.

Szóval mi az, ami fontos neked? Lehet, hogy most a gyógyulás. Talán a saját dolgaid megteremtése. Ezek is rendben vannak. De aztán jön valami, ami túlmutat rajtad. Sőt, lehet, hogy a személyesnek hitt probléma eleve túlmutat rajtad? És ha ezt nem látod meg, akkor újra és újra visszaesel abba, hogy önmagadat kell javítgatnod. Pedig nincs baj veled, csak csinálsz valami problémát, hogy ne lépj elő, mint az erő, aki lehetnél. Mert nem láttál még rá, hogy a személyes vágyaid mögött ott lehet egy nagyobb lehetőség, ami többet teremt mindenkinek. Ez egyszerűen csak el kell ismerni.

Mit kezdjél ezzel az irománnyal, hogy ne csak egy filozofálgatás legyen, és ne annak a méricskélése, hogy vagyok-e már eléggé önzetlen világmegváltó?

Először is ismerd el, hogy mindig a nagyobbra, többre vágysz, és ez nem baj!

Aztán a döntés helyett, hogy én ezt akarom és ez meg az fog oda vinni,

inkább kérdezd:

Mi az ami nagyobbat teremtene?

Mik a végtelen lehetőségek,

amik megadják nekem és az egész világnak azt,

ami többet teremt, mint amit valaha is reméltem?

Mi egyéb lehetséges?

Forrás: tudatosteremto.hu